A család, gyermekeink jövője

Gyermekeink jövője a szabadosság korszakában.
Család. Mi jut manapság erről a szóról eszünkbe? Boldog családi fészek? Harmonikus szülő-gyermek kapcsolat? Egymáshoz tartozó emberek kiegyensúlyozott életközössége?
Sajnálatos módon azt kell, hogy mondjuk: nem igazán. Inkább negatív és botrányos dolgok juthatnak napjainkban eszünkbe, hiszen a családdal kapcsolatban a médiacsatornák túlnyomó része többnyire negatív és visszatetsző dolgokról számol be. Szerepel a kínálatban: fiatalok által kedvelt „sztárok” és példaképnek számító közszereplők botrányos családi kapcsolata és válása; egyneműek provokatív házasságkötése; bíróságokon hegyekben álló gyermek-elhelyezési perek; egyedül maradt gyermekes anyák, csonka családok viszontagságai; utcán nevelkedő, csellengő gyermekek rettenetes sorsa; nevelőapák erőszakos bűncselekményei, szörnyű családi tragédiák. Ilyen és hasonló hírek borzolják a kedélyeket nap mint nap.

A család intézményére negatív fényt vető, felháborító vagy szomorú hírek mellett, a média előszeretettel gyárt mesterséges, családromboló erkölcstelen viselkedési mintákat, hátha valaki kedvet kap hozzájuk! Jó példa erre az édesanyát kicserélő családi vetélkedő-sorozat! Hála Allahnak, ezt a sorozatot a közfelháborodás (!) hatására a közismert kereskedelmi tévécsatorna rövidesen levette műsoráról, de az igencsak elgondolkodtató, hogy miként juthat egyáltalán ilyen témájú vetélkedő ép elméjű ember eszébe? És vajon kinek áll szándékában az állatvilágnál is mélyebbre sodorni a családot és a társadalmat?

Minden társadalom szeretne büszkélkedni a felnövekvő nemzedékkel, mert rajtuk keresztül tekint a jövő felé. Minden társadalom a jólétet tűzi ki célul maga elé, és magas színvonalú életet kíván biztosítani polgárai számára. Mindezen célok megvalósításához a sikeres társadalmaknak megvannak a maguk normái, értékei. Az egyik ilyen alapérték a szabadság.

A szabadságot élvezni, a polgári jogokat szem előtt tartani helyes dolog. A szabadság azonban kétélű kard. Pozitív oldala például a vallásszabadság, a szólásszabadság, az egészséges politikai valamint gazdasági szabadság. Létezik azonban negatív oldala is, mégpedig a társadalmi szabadság, amely a valóságban szabadosságot jelent. Felmerül a kérdés: engedjünk a családromboló erőknek, amelyek a szabadságra hivatkoznak? Adjunk teret életünkben a szabadosságnak? Töröljük el a normákat és dobjuk ki az értékeket? Egyszerűen felejtsük el az erkölcsöt?

Mi lesz vajon gyermekeinkkel, és a fiatalokkal? Milyen példát mutatunk majd nekik, és vajon mire fogjuk őket tanítani? Milyen körülmények között fognak a gyerekeink nevelkedni, ha például eltöröljük az Isten által életre hívott, hagyományos családmodellt, és helyébe deviáns és abnormális modellt helyezünk?

A fiatalok jövője sokban függ a család egészségétől, a család egészségének megóvása pedig a szülők feladata. Ne dőljünk be az olcsó, erkölcstelen szlogeneknek, és felelőtlen tévéműsoroknak, amelyek az önző és haszontalan életmódra ösztönzik az embereket, hanem ragaszkodjunk az Isten által lefektetett törvényekhez, és tartsunk ki a természetes, törvényes kapcsolatok mellett. Uralkodjon tehát szeretet, megértés, megbocsátás és könyörületesség a család tagjai között, mert ahol szeretet és összhang uralkodik, és ahol erős kötelék tartja össze a családtagokat és a rokonságot, ott egészséges szemléletű fiatalok nőnek fel, akik képesek egészséges, életerős társadalom felépítésére.