Mit mondtak róla az emberek?

Mit mondtak róla a társai, akik ismerték?

Ali ibn Abú Tálib (a Próféta unokatestvére) a következőt mondta:

„Allah küldöttének mindig jó volt a kedve, kellemes modorú, kíméletes és elnéző volt. Sosem volt goromba, sem durva beszédű, sem hangoskodó, sem trágárkodó, vagy másokat sértegető és nem játszotta meg a figyelmetlent, akinek ha valami nincs ínyére, úgy tesz mintha nem tudna arról. Sosem vesztette el reményét benne az, aki számított rá. Három dologtól kímélte meg magát: A vitatkozástól, a sok beszédtől és mindattól, amihez nem volt köze. Az embereket pedig három dologtól kímélte meg: Attól, hogy bárkit megalázzon és megsértsen, attól hogy bárkinek a hibáit kutassa, valamint attól hogy olyan dologról beszéljen, ami nem jár haszonnal, jutalommal. Amikor beszélt, társai lehajtott fejjel hallgatták, mintha madarak lettek volna a fejükön. Amikor abbahagyta a beszédet, akkor kezdtek ők beszélni, nem veszekedtek előtte, aki pedig őnála beszélt, azt meghallgatták, szavába nem vágtak, hanem megvárták, amíg befejezte. Arról beszéltek nála, amiről a beszélgetés elején esett szó. Nevetett azon, amin nevettek és elcsodálkozott azon, amin ők is elcsodálkoztak. Eltűrte az idegen ember durva beszédét és nyers kérdését, még akkor is ha a társai ezt nehezen tűrték. Azt mondta: „Ha olyannal találkoztok, akinek szüksége van valamire, akkor adjatok bőségesen neki abból”. Nem fogadta el a dicséretet csupán olyantól, aki egyenrangú volt vele és nem szakította félbe senkinek sem a mondanivalóját, amíg az be nem fejezte, tiltással vagy felállással félbe nem szakította.”

Áisa bint Abú Bakr (a Próféta felesége) az mondta:

„Nem volt sem förtelmeset cselekvő, sem förtelmes beszédű, nem hangoskodott a piacon, nem viszonozta a rosszat, hanem megbocsátó és elnéző volt.”

„Allah küldötte nem ütött meg semmit sem kezével, nem vert meg sem szolgát, sem asszonyt.”

„Nem láttam, hogy Allah küldötte bosszút állt volna magáért, ha igazságtalanul bántak vele, mindaddig amíg nem sérült Allah valamely tilalma, mert ha megsérült Allah valamely tilalma, akkor a legdühösebb ember volt. Ha választhatott két dolog között akkor mindig a könnyebbet választotta”.

Mit mondtak róla híres, nem muszlim emberek?

Mahatma Ghandi azt mondta a „Young India” című napilapban:

„Meg akartam ismerni annak az embernek a tulajdonságait, aki sok millió ember szívét hódította meg...Teljes mértékben meg vagyok arról győződve, hogy nem kard által szerezte meg az iszlám az általa elfoglalt rangot, hanem a küldött egyszerűsége, ugyanakkor pontossága és ígéretének betartása által, továbbá őszinteségével barátai és követői iránt, bátorságával, valamint Urában és az Üzenetben való teljes bizalma által. Ezek azok a tulajdonságok, amelyek előkészítették az utat és amelyek átlépték a nehézségeket, nem pedig a kard. Miután elolvastam a küldött életéről szóló könyv második részét is, sajnáltam, hogy nincs még több könyv, amelyből még többet tudhatnék meg nagyszerű életéről.”

Prof. K. S. Ramakrishna Rao a következőt mondta „Mohamed, a Próféta” című könyvében:

„Nem lehet minden téren megismerni Mohamed személyiségét, csupán arra van lehetőségem, hogy ízelítőt adjak az életéről szép, egymást követő képekben. Először is létezik Mohamed, a próféta; majd Mohamed, a harcos; Mohamed az üzletember; Mohamed, a politikus; Mohamed, a prédikátor; Mohamed, a reformer; Mohamed, az árvák gyámolítója; Mohamed, a rabszolgák védelmezője; Mohamed, a nők felszabadítója és Mohamed, a bíró. Mindezek a csodálatos szerepkörök, amelyek az emberiség életének minden területét átfogják, alkalmassá teszik arra, hogy egy hőssé váljon.”

S.M. Zwemer, a kanadai orientalista azt írta „A Kelet és annak szokásai” című könyvében:

„Kétségkívül Mohamed volt a leghatalmasabb muszlim vallási vezető és illik hozzá az a mondás, hogy nagy képességű reformer, ékesszóló prédikátor, bátor és vakmerő ember volt, hatalmas gondolkodó. Nem szabad e tulajdonságoknak ellentmondót tulajdonítani neki, hiszen itt van a Korán, melyet elhozott és az ő történelme, amelyek mind tanusítják ezen állítások igaz voltát.”

Bertli St. Hiller a német orientalista azt írta „A keletiek és hitelveik” című könyvében:

„Mohamed az állam vezetője volt, aki őrködött a nép és annak szabadsága felett, megbüntette azokat a személyeket, akik bűntetteket követtek el, korszaka helyzetének megfelelően és azon barbár csoportok helyzetéhez mérten, amelyekkel a próféta egy területen élt. A próféta hirdette az egy Isten vallását, és hithirdetését kedvesen, könyörülettel tette, még ellenségeivel szemben is, és személyiségében van két olyan tulajdonság, melyek a legszebb tulajdonságok mit az emberi lélek hordozhat, ezek pedig: az igazságosság és a könyörületesség."

G. Bernard Shaw a következőket írta „The Genuine Islam" című művében, amelyet a brit hatóságok elégettek:

„A világnak ma a lehető legnagyobb szüksége van egy Mohamedhoz hasonló gondolkodású emberre, ám az egyházi vezetők a középkorban – a tudatlanság vagy a fanatizmus miatt - sötét képet rajzoltak Mohamedról, akit a kereszténység ellenségeként tartottak számon. Tanulmányoztam őt, ezt a csodálatos embert és véleményem szerint Antikrisztus helyett az Emberiség Megmentőjének kellene őt nevezni. Hiszem, amennyiben egy hozzá hasonló ember venné át a hatalmat a világ felett, akkor annak sikerülne úgy megoldani a világ problémáit, hogy a világ megkapná az annyira óhajtott békét és boldogságot".

Senrasten Asoji a sémi nyelvek professzora, „Mohamed életének története” című könyvében a következőket írja:

„Nem lennénk igazságosak Mohameddel szemben, ha letagadnánk nagyszerű tulajdonságait és dicséretes jellemvonásait, hiszen igazi háborút vívott a tudatlanság és a barbárság ellen, ragaszkodván elveihez és addig harcolt a zsarnokok ellen, amíg a végén valódi győzelmet nem aratott és ezzel az ő törvénye lett a legteljesebb törvény, ő maga pedig felülmúlta a történelem nagyságait.”

Alphonse de Lamartine, francia író, költő, politikus írja a „Histoire de la Turquie” művében:

„Ha a szándékok nagysága, az eszközök jelentéktelensége és az eredmények hatalmassága az emberi lángész három fokmérője, ki merné a modern történelem bármelyik alakját Mohamedhez hasonlítani”

Michael H. Hart amerikai történész írja „A száz legnagyobb befolyással bíró személy a történelemben" c. művében:

„Az, hogy Mohamedet választottam azon sorozat vezetőjének ahol a világ legbefolyásosabb egyéniségei szerepelnek, néhány olvasót meglephet és mások kétségbe vonhatják, ám ő volt az egyetlen ember a történelem során, aki teljes mértékben sikeres volt, mind vallási, mind világi szinten. Voltak küldöttek, próféták és bölcsek, akik hatalmas küldetésekkel jöttek el, azonban úgy haltak meg, hogy nem fejezték be azokat, mint például Jézus a kereszténységben, vagy más is részt vett velük együtt, mint például Mózes a zsidóságban és csupán Mohamed tudta egyedül befejezni vallási üzenetét. Még életében meg lettek határozva szabályai, továbbá egész népek követték őt. Mivel a vallás mellett új államot állított fel, ezért ebben az evilági dimenzióban egyesítette a törzseket egy népben, a népeket pedig egy nagy nemzetben és lefektette számukra életük alapelveit és megrajzolta számukra világi ügyeiket. Még életében a világ felé való elindulás pozíciójába helyezte őket, hiszen ő kezdte el a vallási és evilági üzenetet és azt be is fejezte.”

Lev Tolsztoj a világhírű író, a következőt írja:

„Elegendő dicsőség Mohamed számára, hogy megszabadított egy alantas, vérengző népet a gonosz szokások sátánjainak karmaiból és megnyitotta előttük a fejlődés és haladás útját és Mohamed törvénye fogja vezetni a világot, mert összhangban van az ésszel és a bölcsességgel.”

Az osztrák Dr. Sprech azt mondta:

„Az emberiség büszke lehet arra, hogy egy olyan férfi származik tőle, mint amilyen Mohamed, aki írástudatlansága ellenére tizenegynéhány évszázaddal ezelőtt olyan törvénykezést hozott el, amelynek elérésével mi európaiak leszünk a legboldogabbak.”

Thomas Carlyle a Nobel-díjas angol filozófus, azt mondta „Hősök” című könyvében:

„A legszégyenteljesebb dolgok közé tartozik az, ha korunkban hallgat valaki arra, amit egyesek mondanak az iszlámról, miszerint az egy hazugság és hogy Mohamed egy csaló és szélhámos! Harcolnunk kell azon híresztelések ellen, melyek ilyen ostobák és szégyenletesek, hiszen az az üzenet, amelyet ez a küldött teljesített, megmaradt tizenkét évszázadon keresztül világító lámpásnak több millió ember számára. Van olyan köztetek, aki úgy véli, hogy ez az üzenet, amely megszámlálhatatlan milliónyi embert kísér végig életükben, egészen halálukig, ez csupán hazugság és csalás? ”

Geothe a világhírű német irodalmár a következőt mondta:

„Mi, Európa lakói minden értelmünkkel együtt sem értünk fel abba a magasságba, ahova Mohamed ért el és nem fog olyan előlépni, aki meg fogja tudni haladni őt. És miután azt kutattam a történelemben, milyen a legkiemelkedőbb példája az embernek, Mohamed prófétában leltem rá. Ekképpen kötelező megjelennie az igazságnak és felemelkednie, úgy ahogyan Mohamednak sikerült az egész világot az egyistenhit szavával meghódítania.”