A kamat tilalma

A kamattilalom az iszlám jog egyik legismertebb tiltása.
Hogyan létezhet és működhet nyereségesen egy bank kamatok felszámítása és kifizetése nélkül? Mielőtt erre rátérünk, röviden megvilágítjuk, miért is tiltja az iszlám a kamatot annak ellenére, hogy megszületésekor mind a római, mind a zsidó, mind a perzsa jog ismerte és alkalmazta a kamatfizetést.

A muszlim ember soha, semmilyen körülmények között nem számíthat fel és nem fogadhat el kamatot. „Amit kamatra adtok, hogy növekedjen [a vagyonotok] az emberek javaiból, az nem növekszik Allahnál, azonban ami zakátot adtok Allah arcát [megelégedését] áhítozván, ők azok akik megsokszorosítják” (30:39) A Koránban senki más ellen nem szerepel Allah részéről kezdeményezett háború, csak a kamatot szedők ellen: „Ó ti, hívők! Féljétek Allahot és engedjétek el a fönnmaradt kamatot, ha ti valóban hívők vagytok! Ám ha ezt nem teszitek meg, akkor fogadjátok hírét egy háborúnak Allahtól és az Ő küldöttétől” (Korán 2: 278-279)

A kamat tiltása nemcsak gazdag és szegény között van érvényben, hanem általános érvényű, kiterjed minden személyre, és függetlenül a mértékétől. A saría szerint minden kamat uzsorának, kizsákmányolásnak, a másik fél szorult helyzetével való visszaélésnek minősül. E tekintetben a saría és az európai jog közötti legnagyobb különbség, hogy míg az iszlám jog határozottan tiltja a kamatot, addig például a Ptk. főszabályként mondja ki jogosságát. 232. § (1): “A szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár.” A katolikus egyház tiltotta ugyan az uzsorát, de a középkorban a vásárok idején nemcsak a kamat, hanem az uzsora tilalmát is feloldotta. A magyar jogi népszokás szerint általában maximalizálták a kamatokat, azt aki túllépte a felső határt, uzsorásnak kiáltották ki és a kamatot, majd a tőkéjét is elvették.

Magától értetődik, hogy miután a saría élő, a mindennapi élet valamennyi területén alkalmazandó vallásjog, ezért alkalmaz kivételeket, eltérhetőséget a főszabálytól. Allah kinyilvánította, hogy bűnbánatot lehet gyakorolni és világossá tette ennek módját. A Korán azt mondja: „De ha bűnbánatot gyakoroltok, akkor megillet benneteket a tőkétek, nem követtek el jogtalanságot és titeket sem ér jogtalanság” (Korán 2: 279)

Akik kamatot szedő bankokba helyezik el vagyonukat rászorultságból, vagy attól való félelemből, hogy elvész vagy elrabolják, azoknak is megbocsátásáért kell fordulniuk Allahhoz és találniuk kell az iszlám előírásainak megfelelő megoldást. Ha az előbb leírt okok miatt kamatot fizető bankban helyezik el a pénzüket, akkor az iszlám által megengedett módon meg kell szabadulniuk a kamattól. Költhetik mondjuk a szegényekre, de nem adományozási szándékkal, mert az adomány, azaz a zakát az iszlám öt gyakorlati pillérének egyike, amely a gazdagokat kötelezi arra, hogy adakozzanak a szegények javára. Nem lehet a kamatot a családra költeni, adót vagy kártérítést fizetni, kötelező tartásdíjat egyenlíteni ki belőle.

Abdul-Azíz ibn Bázhoz, Szaúd-Arábia volt főmuftijához a következő kérdést intézték:
“Olyan banknál van a nem kamatozó számlám, amely egyébként fizet kamatot. Vajon az kamatra vonatkozó döntvény érint engem is és vétkeztem ezáltal? Megszüntessem-e a számlámat tudva, hogy akkor elveszíthetem a pénzemet?”
A főmufti válasza:
“Miután azért helyezted el bankban, nem kamatozó számlán a pénzedet, hogy az ne vesszen el, biztonságban legyen – ez szükséghelyzetnek minősül –, ezért nem vétkeztél. Ámde ha van lehetőséged, akkor helyezd el iszlám bankban, mert ezzel ösztönzöd annak munkáját, és segíted feladatai ellátásában. Az iszlám bankokat ösztönözni, támogatni kell, ha pedig hibáznak, erre fel kell hívni a figyelmüket. Ki kell javítaniuk a hibát, hogy versenyképesek legyenek a kamatot felszámoló bankokkal, és hogy a muszlimok az iszlám bankot válasszák. Ha iszlám bankban helyezed el a pénzedet, lehetőséged van vallásjogilag megengedett hozamot szerezned az ún. mudarába-ügyleteken keresztül. Meghatározott hozamot, kamatot nem engedélyez az iszlám. Meghatározott hozam például az, ha 100 000 riál-t helyezel el egy kamatot felszámoló bankban vagy kereskedőnél azért, hogy az minden hónapban adott százalékú kamatot fizessen neked. Ez a saría szerint tilos. Ezzel szemben az iszlám banknak lehetősége van az iszlám előírások szerint mudáraba-ügylet formájában befektetni a pénzedet, például megvesz bizonyos árut. Ezt az árut a bank előzetes megegyezés szerint eladja, a nyereséget összegyűjti, majd az előzetes megállapodásnak megfelelően nyereségrészesedést ad a tőke tulajdonosának. Összefoglalva: nem vétkezel, ha szükség esetén, vagyonvesztéstől való félelem miatt olyan bankban helyezed el a pénzedet, amelyik kamatot fizet, feltéve, hogy nem fogadod el a kamatot.”