Ramadán utolsó tíz napjának és a Qadr éjszakának a jelentősége – Rövid tanulmány



Beköszöntött Ramadán utolsó tíz napja, vagyis a böjthónap utolsó harmada. Egy hadísz szerint a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Ramadán hónap eleje a könyörület, közepe a megbocsátás, és utolsó része megszabadulás a Pokol-tűztől”. Ez azt jelenti, hogy a Ramadán utolsó harmada üdvösséget hozhat annak a muszlimnak, aki kihasználja ezt az időszakot az Allahhoz való közeledésre, és a bocsánatkérésre. Ajánlatos ilyenkor bűnbánatot tartani, és fohászkodni Allahhoz, ügyelve a fohász illemszabályaira és elfogadásának feltételeire, mint például a megengedett forrásból való vagyonszerzés, táplálkozás és ruházkodás. Áisa – Allah legyen elégedett vele – azt mondta: „Ha elérkezett a Ramadán utolsó tíz napja, Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) az összes éjszakát ébren töltötte, felkeltette családját, fáradozott és megkötötte köpönyegét”. De vajon miért tette ezt a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse), és miért van ekkora jelentősége a Ramadánt lezáró időszaknak?

Tudni kell, hogy a magasságos Allah kiemelte és kitüntette ezt az időszakot Ramadán hónapból azzal, hogy ekkor nyilatkoztatta ki első ízben a Szent Koránt Mohamed Prófétának (Allah dicsérje és üdvözítse). Ramadán utolsó tíz napjának egyik éjjelén Gábriel angyal megjelent a Hirá' barlangban, és megszólította ott Allah küldöttét (Allah dicsérje és üdvözítse), és átadta neki Allah első üzenetét. Ez az esemény egy különleges éjszakán, a Qadr (Elrendelés) éjszakán történt. A magasságos Allah azt mondta: „Bizony az Elrendelés éjszakáján bocsátottuk le azt (a Koránt)." (Korán 97:1). Jelentőségét bizonyítja, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) ösztönzött a felkelésre ezen az éjszakán és azt mondta: „Aki virraszt az Elrendelés éjszakáján hittől hajtva és Allah jutalmát várva, Allah megbocsátja neki az addig elkövetett bűneit.” (al-Bukhári, Muszlim).

Ramadán mely éjszakájára esik az Elrendelés éjszakája? Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) egy hadísz szerint azt mondta, hogy ez az éjszaka a Ramadán hónap utolsó éjszakáinak egyike. Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Beköltöztem az első tíz éjszakára, az Elrendelés éjszakát keresve, később pedig beköltöztem a középső tízre, majd sugallat jött hozzám arról, hogy az utolsó tízben van!”; Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Az Elrendelés éjszakája Ramadán hónap utolsó tíz éjszakája közt van.” (al-Bukhári, Muszlim).

A legvalószínűbb, hogy az Elrendelés éjszakája egy páratlan számú éjszaka, mert Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Keressétek a Qadr-éjszakát a páratlanokban Ramadán utolsó tíz napja között.” (al-Bukhári). Ez az éjszaka minden évben más napra esik, mivel a leghelyesebb vélemény szerint Ramadán utolsó tíz napjának egyik páratlan éjszakájáról van szó, és az mindig vándorol. Tehát az egyik évben Ramadán 21. éjszakájára esik, a másik évben pedig a 23., a 25., vagy a 27. éjszakájára esik. De Allah mindezt jobban tudja.

Az Elrendelés Éjszakájának jele, hogy az tiszta, ragyogó, mint egy csodálatosan ragyogó, nyugodt holdas éjszaka, melyben se hőség, se hideg nem zavar. Ezen az éjszakán lecsendesednek a szelek és az embernek ezen az éjszakán jobban esik a virrasztás. A Nap annak az éjszakának a reggelén olyan, mint a telihold, nincsenek kiágazó sugarai.

A magasságos Allah a 97. szúrában kijelentette, hogy ez az éjszaka a legjobb az egész évben, sőt ezer hónapnyi istenszolgálattal ér fel az, ha valaki Allah jutalmát áhítozva marad fenn ezen az éjszakán, hogy szolgálja Allahot, és közeledjen Hozzá:

A Könyörületes és Irgalmas Allah nevével „Bizony, Mi az Elrendelés éjszakáján bocsátottuk le azt (a Koránt). És honnan tudhatod, mi az Elrendelés éjszakája? Az Elrendelés éjszakája jobb, mint ezer hónap. Az angyalok és a Lélek (Gábriel angyal) leereszkednek akkor, Uruk engedelmével, mindenféle paranccsal. Békesség az, egészen hajnalhasadásig” (Korán 97:1-5).

A Qadr éjszakán lett első ízben kinyilatkoztatva a Korán, azonban ennek az éjszakának van egy még átfogóbb szerepe is, ami nem kizárólag a muszlimok vallásával és életével áll kapcsolatban, hanem az egész emberiség létével és jövőbeli sorsával is. A fenti szúrában egyértelmű utalást találunk arra, hogy a Lélek, vagyis Gábriel angyal a Qadr éjszakáján leereszkedik a földre a kinyilatkoztatással, de ezen az éjszakán történik egy másik jelentős esemény is: „Az angyalok és a Lélek (Gábriel angyal) leereszkednek akkor, Uruk engedelmével, mindenféle paranccsal” - (Korán 97: 4). A mindenféle parancs kifejezés nem csupán a kinyilatkoztatásban foglalt utasításokra és előírásokra utal, hanem olyan elrendelésekre is, amelyek az emberek életével, sorsával kapcsolatosak. Allah így szólt: „Há-mím. [Esküszöm] a nyilvánvaló Írásra (Koránra)! Egy áldott éjszaka bocsátottuk le azt, mi bizony intők vagyunk [az emberek számára].Akkor dől el minden bölcs dolog, parancsként tőlünk – bizony mi vagyunk, akik elküldjük [az üzenetet], irgalom gyanánt a te Uradtól, bizony Ő a mindent Halló, mindent Tudó” (Korán 44: 1-6).

A Korán-értelmezők kifejtik, hogy e bölcs dolgok azok az isteni elrendelések, amelyek meghatározzák egy teljes holdévre vonatkozóan a születéseket, a halálozásokat, az emberiség ellátását, és a csapásokat. Az ellátás alatt nem csupán a vagyoni bevételre, ételre, ruházatra kell gondolnunk, hanem arra is, hogy például az adott évben mennyi eső fog esni egy adott területen, vagy sikerül-e valakinek házasodnia vagy a mekkai zarándoklatot teljesítenie.

Miután az istenszolgálatok ezen az éjszakán többet érnek, mint ezer hónapnyi folyamatos istenszolgálat, ezért ajánlatos az utolsó tíz napban sokat fohászkodni, Allah megbocsátását kérni, és sok jó cselekedetet végezni, hiszen nem tudhatjuk, hogy mely éjszakára esik pontosan, és ne fosszuk meg magunkat ettől a hatalmas jutalomtól.

Ilyenkor tehát ajánlatos beköltözni a mecsetekbe, amely jó alkalom arra, hogy a muszlim ember elvonuljon az evilág zajától, és anyagias oldalától, és arra, hogy teljes mértékben az istenszolgálatoknak élhessen, legyen szó önkéntes imádkozásokról, a Korán olvasásáról, Allah emlegetéséről, avagy a fohászkodásról és a bocsánatkérésről. Használjuk ki tehát ezt az időszakot arra, hogy közeledjünk Allahhoz, és hogy megsokszorozódjon a jutalmunk Őnála.

Ezeken az éjszakákon a leggyakrabban emlegetett ajánlott fohász a következő: „Ó Allah, Te [a vétket] Elnéző, Bőkezű vagy, szereted elnézni a bűnöket, legyél hát elnéző velünk!”

Abdul-Fattah Munif, MME