A vagyon elvesztegetése és a szerencsejáték
Allah azt mondta: „és egyetek s igyatok, de ne pazaroljatok, Ő (Allah) bizony nem szereti a pazarlókat!” (7. Szúra, 31. ája), és azt is mondta: „Add meg a rokonnak az őt megilletőt, s a szegénynek, az úton lévőnek. De ne pazarolj! A pazarlók bizony a Sátán testvérei, a Sátán pedig mindig hálátlan az ő Urával szemben”(17. Szúra, 26-27. ája).
A muszlim megbecsüli azt ami adatik neki és felelősséget érez azért, hiszen Allah az aki megadja számára a vagyont és éppen ezért nem szabad számára értelmetlen dolgokra költenie.
Allah azt mondta: „Bizony a részegítő, a szerencsejáték, az áldozati kövek (amelyeknek áldoznak), a nyilakkal végzett jövendölés: förtelem, a Sátán műve, kerüljétek el ezt, lehet, hogy boldogultok. A Sátán csupán az ellenségeskedést és gyűlöletet akar gerjeszteni közöttetek a részegítő és a szerencsejáték által, és el akar téríteni benneteket az Allahról történő megemlékezéstől, s az imádkozástól. Vajon hát abbahagyjátok?” (5. Szúra, 90-91. ája).
A Dzsáhilijja (az iszlám előtti pogánykor) időszakában az emberek űztek szerencsejátékot. Leghíresebb fajtája az volt, hogy tíz ember egyenlő arányban részesedett egy tevében, majd kockát dobtak. Hét közülük meghatározott, különböző részben vett el a tevéből, hárman pedig hoppon maradtak.
Korunkban a szerencsejáték sokféleképpen jelenik meg:
- Lottózás, amiben bizonyos számokat tesznek meg a vásárolt szelvényeken, majd a sorsolást követően egyesek díjakat nyernek (pénz vagy mást). Ez tilos, még ha jótékonynak is nevezik ezt.
- Totózás: a labdarúgó mérkőzésekre való fogadás és más ehhez hasonló tevékenység, az is egy fajtája a szerencsejátéknak.
- Nyereménysorsolás, tombola, vagy a megvásárolt áruhoz ajándékként csatolt sorsjegy, amikor a vevő az áruval együtt kap egy sorszámot, ami sorsolásban vesz részt, és húzás útján határozzák meg a nyerteseket.
- A félkarú rabló - és ami ezen a gondolaton alapszik: a flipperek és más hasonló játékok, amelyeket elhelyeztek a szórakoztató központokban - szerencsejátékok, illetve arra épülnek.
- A biztosítási szerződések: élet, jármű és árubiztosítások, a tűz elleni biztosítás, egyéb dolgok elleni, mint például az énekes hangjának, vagy színésznő testének biztosítása. A biztosított rendszeresen fizet a biztosítónak, de előfordulhat, hogy a biztosítási esemény sohasem következik be. Márpedig ha így van, a biztosító ellenszolgáltatás nélkül nyer, a biztosított pedig nem kap semmit. A biztosítási szerződés bátil (érvénytelen) megállapodásnak számít.
Bizonyos korlátok között az iszlám engedélyezi a versenyt:
1. Olyanok, amelyeknek vallási céljaik vannak: megengedettek díjazással vagy anélkül, mint például a teve és lóversenyek, a lövészeti- és célzó-versenyek, és ide tartoznak a vallástudományi versenyek, mint a Korán megjegyzésének (kívülről való megtanulásának) a versenye.
2. Tiltott dolgoktól mentes sportversenyek, mint a labdarúgó mérkőzések vagy a futóversenyek, ha azok mentesek például az imádkozás kihagyásától és a szemérem kimutatásától.
3. Olyanok, amelyek önmagukban tiltottak, vagy elvezetnek tiltott cselekményekhez, mint a romlottság versenye: szépségkirálynő választás, vagy az ökölvivő mérkőzés, amely az arc megütésével jár - ami tiltott dolog -, vagy az állatviadalok, mint a kakasviadalok és az ehhez hasonlók.