
Az iszlám környezetvédelemre ösztönző tanításai:
Az iszlám szerint az ember, aki a Földön helytartóként tartózkodik, felelős a környezet gondozásáért, építéséért, javításáért és természetesen az óvásáért. Mindezek megvalósítása érdekében olyan tanításokat hozott, melyek garantálják a környezet épségét, megmaradását és jobbítását. A látható, élő és élettelen világról, továbbá a rejtett világról elénk tárt valós kép, vagyis a helyes környezetismeret mellett nagy hangsúlyt fektet olyan erkölcsi elvekre, amelyekből csakis helyes és felelősségteljes környezetgondozás és környezetvédelem fakad. Elegendő egy röpke pillantást vetni az iszlám vallás tanításainak két fő forrására, vagyis a Koránra és a prófétai hagyományokra, hogy meggyőződhessünk ezekről az elvekről.
1. Mértékletesség
A muszlim ember törekszik arra, hogy középúton haladjon és mértéktartóan éljen, hiszen az iszlámban nincs helye sem hanyagságnak, sem túlzásnak. Allah úgy jellemezte az igazhívőket: „És azok, akik költenek, nem pazarolnak, se nem fukarkodnak, hanem mértékkel (költenek) a kettő között” (25. szúra, 67. ája)
A muszlim mértékkel fogyasztja táplálékát, nem kíván telhetetlen lenni, hanem annyit fogyaszt, amennyi szükséges erőnlétének megtartásához, amennyivel megőrzi egészségét és aktivitását, követvén azt, amit a magasságos Allah mondott a Könyvében: „Egyetek és igyatok, és ne pazaroljatok, Ő bizony nem szereti a pazarlókat!” (7. szúra, 31. ája).
Egy hagyomány szerint Mohamed Próféta, amikor látta egy hívő társát, amint sok vízzel mosakodott az imádkozáshoz, így szólt hozzá: „Mi ez a pazarlás?” Azt kérdezte a társa: Vajon az imához való mosakodásban is tartózkodni kell a pazarlástól? Azt felelte: „Igen, még ha egy patakzó folyóban is végeznéd!”(Ibn Mádzsa)
Az iszlám tehát arra inti híveit, hogy mértékletesen bánjanak a forrásokkal, legyen az a tápanyag, az ivóvíz, vagy egyéb lételemek, mint például a mai világunkban villamos energia, gáz, fa, szén stb.
2. A növényzet helyettesítése, és gyarapítása:
Az iszlám ösztönzi híveit a növényzet pótlására, a facsemeték, palánták ültetésére. Azt mondta Mohamed próféta: „Minden muszlim, aki elültet egy palántát, adományt adott” (Muszlim).
Sőt a kegyes próféta még azt is mondta: „Ha a Feltámadás napja egyikőtök életében veszi kezdetét, és közben a kezében egy palánta van, ültesse el!” Még egy ilyen szörnyű esemény sem szabad hogy meggátolja az embert a jócselekedetben, és a környezet folyamatos pótlásában.
A földcsuszamlások, erdőtüzek, és a sivatagosodás miatt állandó szükség van a zöld növényzet pótlására a Föld biológiai egyensúlyának megőrzése érdekében.

3. Kíméletesség és könyörület
A növény és állatvilág populációjának megőrzése, a különböző házi és tenyészállatok állományának stabilizálása elengedhetetlen az ökológiai szisztéma helyes működéséhez, mint ahogyan a kihalással fenyegetett állatfajok megőrzése is. Ehhez nagyfokú elszántság kell az orvvadászokkal szembeni fellépésre, valamint a könyörületes, kíméletes bánásmód terjesztésére van szükség.
Allah küldötte így szólt: „Könyörülj azon, aki a Földön van, megkönyörül rajtad Aki az égben van!” (at-Tabarání).
Abú Hurejrára való hivatkozással jegyezték fel, miszerint Allah küldötte azt mondta: „Volt egyszer egy ember, aki úton volt, majd nagyon megszomjazott, majd talált egy kutat, lement s ivott, majd mikor kijutott a kútból, egy lihegő kutyával találta magát szembe, mely a port ette szomjúságában. Azt mondta a férfi: Ez a kutya olyan szomjas lett, mint amilyen én voltam. Erre lement a kútba, megtöltötte saruját vízzel, és megtartotta szájával, és megitatta a kutyát, Allah pedig megköszönte neki, és megbocsátott neki”. Azt kérdezték: Ó Allah küldötte! Vajon jár nekünk jutalom az állatok után is? Azt felelte: „Minden élő állat után jutalom jár” (al-Bukhárí és Muszlim).
Mohamed sem embert, sem állatot nem bántalmazott, sőt megtiltotta követőinek is, hogy bántalmazzák az állatokat, vagy hogy többel terheljék, mint amennyit bír. Megtiltotta, hogy célba lövésre használják, mivel az kínzás. Megtiltotta, hogy állatviadalt tartsanak szórakozásként. Allah küldötte így szólt: „Ne vágjatok ki, se el ne égessetek pálmafát, ne vágjatok ki gyümölcsöt termő fát, és ne vágjatok le bárányt vagy tevét, csakis táplálkozás céljából”
Abdullahra való hivatkozással jegyezték fel, miszerint azt mondta: Együtt utaztunk a küldöttel, aki valamely dolgában útnak indult, megláttunk egy madarat, amelynek két fiókája volt, majd elvettük tőle a fiókákat, amikor pedig jött a madár, eszeveszetten repkedett, majd mikor visszatért a próféta, azt kérdezte: „Ki okozott ijedséget ennek a madárnak fiókáival? Adjátok vissza neki fiókáit!”
4. Ügyelés a tisztaságra
Amellett hogy az iszlám előírja a testi higiéniát, és az istentiszteletek helyességét a test tisztaságától teszi függővé, a környezet tisztaságának megőrzését is ösztönözte. Allah küldötte azt mondta: „Ha eltávolítod az útról az ártalmasságot (szemetet), adományt adtál” (al-Bukhárí és Muszlim). Egy másik hadíszban ez áll: „A hit több mint hetven ágazatra oszlik a legnagyobb az egyistenhit megvallása, a legkisebb a szemét eltávolítása az útról”
Ebből arra a következtetésre jutunk, hogy egy muszlim ember számára környezetének helyes ismerete és annak építése, jobbítása tulajdonképpen része a vallásosságának. Ide tartozik a környezetszennyezés mindennemű vállfajának a tudatos elkerülése, a szennyvíz elvezetéséhez szükséges infrastruktúra meghonosítása az egész világban, amely még mindig borzasztóan nehéz a világ egyes részein, ahol tömegjárványok szedik áldozataikat.
5. A szépítkezés és szépítés
Mohamed Próféta (Allah dicsérete és békéje legyen vele) így szólt egy hadíszban: „Allah bizony szép, és szereti a szépséget!” Ha körülnézünk a természetben, számtalan esztétikus, művészi jellegű elemet találhatunk, kezdve hegyek vonulatától, havas hegycsúcsoktól, vízeséseken és folyókon át, a sűrű növényzetű esőerdőkig. A világ különböző részein fellelhető, lenyűgöző szépségű tájak, a sokszor meghökkentően változatos színvilágú és megannyi formát rejtő növény és állatvilág, a gazdag élővilággal megáldott vizek, tavak, tengerek mind a Teremtő Isten szépséges alkotásai, melyek bizonyítják hogy a szépség önmagában is érték. Mindezt figyelembe véve könnyű dolgunk van, ha közvetlen környezetünket kívánjuk szebbé formálni, főként, ami mesterséges környezetünket illeti, elegendő csupán kirándulni egyet a természetbe, és máris sok-sok ötlettel lehetünk gazdagabbak.
Végezetül:
Sajnálatos tény, hogy ezen nemes elvek és értékek ellenére vannak olyan muszlim testvéreink, akik elsiklanak e kimagasló tanítások mellett, nem veszik észre felelősségüket a környezetért, nem becsülik azt, annak ellenére hogy a környezetünk a mi hasznunkra van megteremtve.
Akik rombolják a környezetet, ezzel rossz példát mutatnak az iszlámról. Fontos hogy imádságaink elvégzése mellett helyes ismeretet szerezzünk környezetünkről, megfelelően értékeljük azt és védelmezzük a káros hatásoktól, hiszen felelősséggel tartozunk iránta. Így adhatunk helyes képet szeretett vallásunkról.