A tiltott vagyon fajtái
Abu Hurejrára hivatkozva – Allah legyen elégedett vele – jegyezték fel, aki azt mondta: Allah Küldötte így szólt: „A Magasságos Allah jó, és csakis a jót fogadja el. Allah bizony arra utasította a hívőket, amire (korábban) a küldötteket utasította. Azt mondta [Allah]: „Ó ti küldöttek! Egyetek a jó dolgokból, és cselekedjetek jót!” (Korán, 23:51) Továbbá azt mondta: „Ó ti hívők, egyetek azon jó dolgokból, amelyekkel elláttunk titeket.” (Korán, 2:172) Ezután megemlítette [Allah Küldötte] azt a férfit, aki hosszadalmas utazáson vesz részt, kócos és poros a haja, felnyújtja mindkét kezét az ég felé [így fohászodván]: „Ó Uram! Ó Uram!” – miközben étele tiltott dolog, itala tiltott dolog, ruházata tiltott dolog, és [folyamatosan] tiltott dolgokkal lett táplálva – vajon hogyan nyerne meghallgatást (miként teljesítené Allah a kérését)?” (Muszlim).
Abdullah ibn Szulejmán al-Maní vallásjogtudós (mekkai kádi és a legjelentősebb vallásjogtudósok testületének tagja Szaúd-Arábiában) három csoportban határozta meg a tiltott vagyon fajtáit:
1. olyan vagyon, amely önmagában tiltott, mint például az alkohol vagy a sertés; ( ez a nem muszlim Magyarországon nem igazán értelmezhető, de muszlimok számára betartandó )
2. olyan vagyon, amelyet tiltott módon szereznek meg egyesek, például erőszakkal eltulajdonítanak, elrabolnak vagy ellopnak;
3. olyan vagyon, amely önmagában nem tiltott, hanem bizonyos ügyletek által válik tiltottá. Ilyen a kamatügyletekből származó vagyon, amelynek eredeti tőkéje megengedett vagyon ugyan, ám minthogy kamattal keveredik, tiltottá válik.
Felmerül egy kérdés: Vajon felmenti-e a muszlimot, ha nincs tisztában a saría valamely szabályával, egyebek között azzal, hogy mi a sorsa annak a bevételnek, vagyonnak, amely tiltott ügyletből származik, de tulajdonosa nem ismerte azt az előírást, amely megtiltja az ügyletet?
A vallásjogtudós véleménye szerint abból kell kiindulni, hogy a dzimmik (védett nem muszlimok, akik az iszlám világban élnek) olyan ügyleteket bonyolítanak le, és olyan szerződéseket kötnek, amelyek az iszlám vallás szerint tiltottak, mint például az alkohol és a sertés árusítása, valamint a kamattal járó ügyletek. Az ezekből az ügyletekből és szerződésekből származó vagyon megtartható, mert ők abban a tudatban vannak, hogy ezek az ügyletek helyesek. Sőt még akkor is megtarthatja a dzimmi az ilyen vagyont, ha felveszi az iszlám vallást, feltéve, hogy az már az áttérése előtt is a tulajdonában volt. Ebben az esetben az ügylet és a szerződés érvényben marad. Ha a szerződéskötés az iszlám felvétele előtt történt, de az abból származó bevételt még nem kapta kézhez, akkor érvénytelenné válik az ügylet, és tiltottá a bevétel.
Ugyanez vonatkozik azokra a muszlimokra, akik ismerik az iszlám vallás előírásait. Addig van érvényben a tiltott szerződés és ügylet, amíg helyesnek ítélik meg azt, és nincsenek tisztában a tiltással. Ha még azelőtt kézhez kapják az ilyen forrásokból származó bevételeket, mielőtt tudomásukra jutna, hogy tiltott a szerződés vagy az ügylet, akkor megtartható a bevétel, ellenkező esetben azonban meg kell szabadulni tőle.