
A lopás
Az iszlám szigorúan bünteti a lopást és a rablást. Allah azt mondja a Koránban: A tolvaj férfinak és a tolvaj nőnek, mindkettőnek vágjátok le a kezét, fizetségként azért, amit elkövettek, és példaadó büntetésként Allahtól. Allah Erős és Bölcs. Az, aki megbánást tanúsít igazságtalansága [elkövetése] után, és megjavul, nos Allah kiengesztelődve fordul feléje. Bizony, Allah Megbocsátó és Irgalmas. (Korán 5: 38-39 ája).
Allah küldötte így szólt: „…Bizony az pusztította el azokat, akik előttetek éltek, hogy amikor az előkelő lopott közülük, akkor nem bántották, ám ha a gyenge lopott, akkor végrehajtották a büntetést. Allahra esküszöm, ha Fátima, Muhammad lánya lopna, akkor is levágnám a kezét!”. (al-Bukhárí és Muszlim jegyezte fel).
A lopás közismert módszere a kizsebelés. Vannak olyanok, akik másoknál való látogatásuk alatt lopnak, mások pedig vendégeik táskáját fosztják ki. Néhányan bemennek a boltokba, és elrejtik az árukat zsebeikben és ruhájukban, megint mások a közlekedési eszközökön nyúlnak bele az utasok táskájába vagy zsebébe.
A társadalomra nézve legveszélyesebb lopás, a közvagyonból való rablás. Néhányan, akik elkövetik, azt mondják: mások is lopnak. Az ország vagyona, így a közpénzek lerövidítése minden ember vagyonából történő rablás.
Az iszlám vallásban a legsúlyosabb rablás a Mekkába tartó zarándokok kirablása. A rablók e fajtája semmibe veszi Allah szabályait a föld legjobb részében és Allah háza mellett. A Próféta (Allah dicsérete és üdvözlése legyen vele) azt mondta a társainak egy esetben: „Amikor megláttatok engem éppen a Pokol tüzét hozták elő, én pedig meghátráltam attól félve, hogy megéget, és láttam benne egy embert, aki a saját beleit húzta maga után a Tűzben; ő az aki zarándokot rabolt ki botjával. Ha amaz észrevette, azt mondta neki: [véletlenül] ráakadt (az elrabolt tárgy) a botomra! Ha pedig nem vette észre, elvitte azt a tárgyat”.
Természetesen a fent említett szankciókat Magyarországon nem lehet alkalmazni, hiszen a magyar alkotmány nem veszi figyelembe az iszlám törvénykezést, a sariát. A magyar büntetőjog szabadságvesztéssel bünteti a rablást, ám sajnálatos módon ennek foganatosítása és visszatartó ereje elégtelennek bizonyult, mert nem tartja vissza az erkölcstelen embereket a lopástól, rablástól.
Mindenesetre, az iszlám vallás azt írja elő, hogy aki valamit ellopott, annak kötelessége - miután megbánással fordul Allahhoz - azt visszaadni a tulajdonosának, nyilvánosan vagy titokban, személyesen vagy közvetve, és ha képtelen azt visszajuttatni a vagyon tulajdonosához vagy annak örököseihez szorgalmas keresésük ellenére, akkor adakozik, a tulajdonosnak szándékozva annak Allahtól járó jutalmát.
Az is súlyos bűn, ha valaki teljesen meg van arról győződve, hogy lopott dolgot kínálnak neki, mégis megvásárolja az árut. Az új áru aránytalanul, és túlzottan alacsony ára árulkodó lehet, és jelezheti, hogy „kereskedő” nem tisztességes úton jutott hozzá.
Az áruházakban előforduló leárazások természetesen nem tartoznak ide, hiszen a nagy tételben leárazott áruk esetében a nyereség látszólagos csökkenését ellensúlyozza az ilyen módon eladott darabszám növekedése. A leárazott áruk esetében a nagy áruházláncok is kötelesek felhívni a figyelmet az áruk hibájára, hogy a vevő tisztában legyen az áru hibájával, és ne érezze becsapva magát.
Allah Küldötte (Allah dicsérete és üdvözlése legyen vele) elment egyszer egy ételes tál mellett és belenyúlt, ujjai pedig nedvesek lettek, mire azt mondta: „Mi ez, te, az étel tulajdonosa?”. Azt mondta az, felelve neki: „Eső esett rá, Allah Küldötte!”. Azt mondta (Allah dicsérete és üdvözlése legyen vele): „Miért nem tetted az étel tetejére, hogy lássák az emberek? Aki becsapott, az nem közülünk való”.
Vannak, akik igyekeznek eltüntetni az áruk hibáját és mindenféle tükröt megpróbálnak bevetni: leragasztják az áru hibáját, vagy a hibás terméket a kartondobozok aljára teszik, vagy kémiai anyagokat használnak, melyek által megváltoztatják az áru szavatossági idejét, így a vevő csupán a használatnál vagy fogyasztásnál szembesül a hibával.
Vannak olyan autóeladók, vagy műszaki cikk eladók, akik elterelik a vevő figyelmét, és megakadályozzák az áru alapos szemrevételezésében, megvizsgálásában vagy kipróbálásában. Azt mondta a Próféta (Allah dicsérete és üdvözlése legyen vele)h h : „A muszlim testvére a másik muszlimnak. Tilos egy muszlimnak eladnia egy árut testvérének, amiben hiba van, kivéve, ha megmutatja azt neki”.